Néha vannak elmebeteg ötleteim. Ilyen volt ez is. Nálam volt még néhány kölyök törzskönyve, egy-két egyéb dolog, amit el kellett juttatnom embereknek, és néhány olyan ami nekem kellett másoktól, Madly törzskönyve például, meg a kutyáknak néhány táplálékkiegészítő. Számolgattam és mire mindent feladtam volna illetve nekem elküldték volna, már meg is van belőle kb. a gázolaj ára, amivel elmegyek és legalább jól szórakozunk közben és látom a kölyköket meg a gazdikat is. Különben is a legelvetemültebb ötletekből szoktak kisülni a legjobb dolgok.
Az első állomásunk Sopron volt, ahol Zorro lakik. Zorro Masquerader at Wendigo's Wind a becsületes neve, nem láttam azóta, hogy elvitték, pedig ő került a legközelebb hozzám, na de ezen ideje változtatni :) De ne szaladjunk előre, csak ide tettem ezt a képet, mert az elsőt mutatja nyitóképnek :D
Indulásra várva, reggel, nem túl korán, nem szeretek korán kelni. Itt már az én hat kutyám bepakolva, három boxba, mert még Barbira és a farkasra Zsebire vártunk, egy boxot üresen hagyva az állatnak, meg az anyósülést Barbinak :) Szóval, ebbe az egy darab egyterűbe beszuszakoltunk hét kutyát, meg magunkat, úgy indultunk.
Zorro lakóhelyét nagyon nehezen találtuk meg :D Az a vicc, hogy van, hogy hetente megyek el az utcájuk előtt, de még sose jártam ott. Szűk kis utca, meredek is, kavicsos is, rejtett is, klassz hely. Végül megtaláltuk, készültek is csoportképek a gyerekekkel, mert persze, hogy minden állomásnál ki kellett engedni a kutyákat is. Zorronak nagy birodalma van és a csoda, hogy füves és zöld :D Nálunk ezek az elvetemültek minden szál növényt kiirtanak, nekem szerintem sosem lesz zöld udvarom. Zorro kirobbanó örömmel fogadta a rokonságot, nyalta a szájukat, hanyatt vágta magát ahogy azt egy jól nevelt kölyöknek illik a felnőttek társaságában :D Még pózolni is hajlandó volt a csoportképekhez :)
Szokásomhoz nem híven, most vegyesen hozom a telefonos és a Nikonnal készült képeket, sőt két féle Nikonnal készült képet, mert Barbi is meg én is fotóztunk, örültem neki, mert több perspektívából láttam így a kutyákat, viszont sokkal nagyobb meló volt feldolgozni, de annyi baj legyen :)
Mivel a kisállat szülei nem, csak a nagyszülei voltak velünk, ezért aztán kellett unoka-nagyszülők fotó is :) Azért én is velük is vélek felfedezni némi hasonlóságot, igaz azonban, hogy ez a gyerek kiköpött anyukája :) Szerintem ő hasonlít az alomban legjobban Lexiere. Idióta arcot vágós képek mindig IS kötelezőek.
Portrék és egyéb képek a gyerekről ❤ Elégedett vagyok vele nagyon :) A temperamentuma is csodás és a küllemére se lesz panasz.
A kutyáim úgy viselkedtek más udvarában, mintha otthon lennének... Bár ez igazán megszokott tőlük, annyi helyre viszem őket, hogy mindenhol otthon érzik magukat. Eltűntek a zöldben, néha a felét nem is láttam :D Logan még valami labdát is el akart tulajdonítani, de van nekik elég, úgyhogy azt ott hagytuk a jogos tulajdonosának :)
Behódol Misunkának, pedig még Csincsi is hátulgombolós :D De mégiscsak idősebb úgy fél évvel.
Azok a bizonyos vicces arcú képek :D De legalább látszik, hogy korrekt, komplett fogazattal rendelkezik :D
Akasztják a hóhért, avagy munka közben. Zsebi közben a fejemet nyalta, nehéz így dolgozni :D
A farkas ❤ Többen kérdezték már a kozmetikában is, hogy az enyém-e ez a szépséges állat. Nem, határozottan nem :) Barbi kutyája, csak mivel mostanában sokszor kutyázunk együtt, ezért fel-felbukkan a képeken is. Nincs ezzel semmi gond, csodálni valóan szép állat ❤
Ez volt tehát az első megálló, bármennyire is szívesen maradtunk volna még beszélgetni, még a kedves meghívást sem fogadtuk el kávéra, üdítőre, mert még nagyon hosszú út állt előttünk, de bízom benne, hogy a későbbiekben gyakrabban találkozunk majd ezzel a kis álarcos jószággal is. Kíváncsi vagyok milyen lesz Zorro felnőttnek ❤
Elindultunk tehát Sopronból Sármellék (Keszthely) felé, hogy találkozzunk a következő posztban bemutatott kölykökkel, kutyákkal, gazdikkal :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése