Így élünk mi, avagy beszámolók mindennapokról, kiállításokról, versenyekről, táborokról, szemináriumokról. Kutyás élet :)
2026. augusztus 15., szombat
2026 januári összefoglaló
Az év eleje egész nyugodtan indult, még nem dolgoztam, volt időnk sétálni, sütni, főzni, és közben Láva is betüzelt, a kocsim bemondta az unalmast, voltunk fénykiállításon és Pipic kicsit rám ijesztett. Mutatom sorban :)
2026.1.1
Persze, hogy sétával kezdtük ezt az évet is. Séta, mi és a kutyák. Nem is kell ennél sokkal több. ❤
Az a helyzet, hogy ha Ádám átjön, akkor mindenki egyszerre akarja szeretni, ebből pedig ilyen kicsi a rakás szerű dolgok szoktak alakulni :D
2026.1.5.
Nem is fotóztam semmit nagyon az utóbbi pár napban, ettünk, pihentünk, néha kimozdultunk. Kellett most ilyen is, kis csendesség, nyugalom.
2026.1.6.
Végre hó! Alig emlékszem, mikor volt normális mennyiség belőle, szóval ki is kell ezt használni.
2026.1.7.
Ez a videó fenn volt a sztorikban, talán a kutyák oldalán is, de olyan aranyos ez a kiskutya, megmutatom itt is. Néz aranyosan, majd amikor megkérdeztem hol van a cipőm, odavágta elém, kb. úgy, hogy nesze itt van! :D
Terelni voltunk aznap megint, kis tréning, a kutyák és mi is nagyon-nagyon élveztük. Az előző posztban mutattam úgyis mindenkit, meg meséltem is róluk, arról, hogy milyen stílusban, és milyen ügyesen terelnek, most csak a képeket mutatom. A minőségük sajnos nem az igazi, ahogy sejtettem a nagy objektívem fókuszmotorja megadta magát, így manuális fókusszal fotóztunk, az meg ezeknél a szupergyors kutyáknál nem olyan egyszerű :)
Venom
Kuzuri
Archie
Misu
Este még arra is jutott idő, hogy egy szép nagy darab marhabélszínt bepácoljak, steaket fogok készíteni belőle és jól megesszük valami egyszerű zöldségkörettel. Kuzuri úgy gondolta, hogy nem kell megvárni, hogy bepácolódjon a cucc, jó lesz az neki így frissen is. Na de néha nekünk is jár egy kis finomság, nem mindig csak nekik, így is több marhát esznek, mint én :D
2026.1.8.
Tervezgettük az évet Tigivel :) Csendes, pihenős nap volt, szerettem, nem nagyon van részem ilyesmiben :D Telefon se nagyon volt a kezemben, képek se készültek, pihentünk, filmeztünk.
2026.1.9.
Még tart az éves szabadság, ráérek, így most összedobtam egy csípős-savanyú kínai levest. Nincs benne semmi bonyolult, és azért szeretem, mert rengeteg egészséges és finom zöldséget bele lehet pakolni, az fűszerezése is mindenki ízlése szerint változtatható. Eléggé rákaptam utána, mert a téli hidegben igazán laktató, melegítő étel, anélkül, hogy túl sok kalóriát tömnék magamba. Mondjuk ez rajtam kívül nem ízlett senkinek, de nem baj, több marad nekem :D
Pipic így felügyelte a leveskészítést, fél szeme mindig ott volt, hátha leesik valami ehető az asztalról. :)
Ádámot úgy is ki lehet sajátítani, hogy ráülnek. :D
2026.1.10
Sor került a bepácolt cucc elkészítésére. Szeretek sütni-főzni, csak időm nem szokott lenni rá :) De ez nagyon finom volt. Oké egy steaket elkészíteni nem agysebészet, de akkor is jó volt. Pipic is tesztelhette, persze neki is ízlett, bár ha rajta múlik, már rég nem lett volna sehol az a hús :D
Megérkezett a tüzelő Láma, a kanok nagy örömére és az én legnagyobb bánatomra, mert a békés falka rendje ilyenkor felborul és a rivalizáló kanok sokszor cseszegetik egymást, plusz az éjszakai nyugalomnak is annyi, mert aki épp be van zárva, az a szukáért nyüszít, ha meg így vannak, mint itt a képen, akkor a ráccsal zörögnek én meg üvöltözök velük éjszaka. Szóval a tüzelés a legkevésbé sem buli. Láva azért jött, mert tőle és Tigitől terveztem almot, miatta nem ivartalan még Tigi, pedig már két évvel ezelőtt szerettem volna ivartalaníttatni, de ez az alom meg nagy álmom volt. Mondhatnám, hogy emiatt vettem meg Lámát is.
2026.1.12.
Az én csajom! Mindenki húzzon innen el!
Hogy került az az ágynemű szerűség az üzletbe? Hát úgy, hogy az öt és fél éves kocsim akksija megadta magát és bár nem dolgozom messze és én be tudok jönni biciklivel is, de a kutyák nem. Így tesóm kölcsönkocsijával két körben becuccoltam a kutyákat, ágyneműt, három napi hideg élelmet, meg mindent ami kellhet :D Ja mert aznap kezdtem dolgozni, miért is ne jött volna közbe valami akadály. Persze egy akkumulátor csere nem a világ vége, de mivel éppen hétvégén ment tönkre, és ezt már hozzá kell tanítani, vagy hibát kiütni vagy ilyesmi, ezért házilag nem megoldható. Így is villámgyorsak voltak, mert annak ellenére, hogy mindig teli a szerviz munkával, már hétfőn eljöttek, elvitték a kocsit, kedden megjött az akksi, szerdán beszerelték és vissza is kaptam. Addig pedig benn laktunk az üzletben, igen, én ilyen vagyok, hogy nem hagyom otthon a kutyákat egész napra, inkább benn alszunk mindannyian.
2026.1.13
Élmény volt a tüzelő szukával, meg a három ivaros kannal összezárva három napig :D
A világ legcukibb térfigyelő kamerája :)
2026.1.14.
Visszakaptam a kocsit, ez már otthon készült. Úgy gondolták szerintem, hogy végre újra ágyon alhatnak a boxok helyett, vagy nem tudom, de ezek úgy ellepték, hogy le se tudtam zavarni őket :D
2026.1.15
A mai sétát videón is megörökítettem, hiszen nagyon-nagyon élvezték a kiskutyák, hogy vége hó ropog a tappancsaik alatt :) Egyébként ez a hó, pont akkor esett le, amikor a kozmetikában aludtunk, és ezzel szórakoztunk esténként, hogy egyesével kivittem a kutyákat a teljesen forgalommentes utcára és labdáztam velük. Nagyon élvezték, és legalább elfáradtak, ha már ezeket a napokat nagyrészt a boxban kellett tölteniük. Persze kárpótolva lettek a sétákkal, de ezt előre nem tudom nekik elmagyarázni. :)
2026.1.17
Szombat van pihenés van :)
2026.1.18
Misu már nem is ivaros, de most szakaszolva vannak kiengedve a tüzelő Láma miatt, és valamiért ő sem hagyja békén, bár leginkább csak játszanak. Ilyen szemrehányóan bámulnak rám a mozgásuk korlátozása miatt szegény, szerencsétlen kis kutyák.
2026.1.20.
Gyíkocska így pihen a boxban. Néha szakadunk a röhögéstől, hogy miket művel, imádom ezt a vörös ördögöt.
Adsz a kajádból, ugye? Ugyeeeee?
2026.1.23
Ma Misu fürdött, nem jött el az egyik vendég, így a felszabadult időben elkaptam kócos Misukát és széppé varázsoltam. A videón még szárad a többi képen pedig már a jól megérdemelt finomságokért reklamál. :)
2026.1.24
Nem emlékszem már rá, miért volt itt ez a három mihaszna, de ilyen békésen, kakaós csigába tekeredve pihentek a lábamnál :) Mármint Láva azért, hogy kicsike kutyabébikkel a hasában menjen haza, Abigél és Beast meg megőrzésen voltak, ameddig a gazdik valamerre üdültek.
Pipic szerint minden finom, amit én eszek, a lucernacsíra is :D
2026.1.27.
Látom ám, hogy ebben tárolod a kaját. Mikor kapjuk már meg?
2026.1.28
Ez egy nagyon fontos nap volt. A nap amikor felfedeztem séta közben a legelső kis medvehagyma kezdeményeket. Minden évben innen számolom a tavaszt, akkor is ha utána még több hét fagy és hideg is vár ránk. Ezek a kis növények tudják, hogy lesz még szebb idő is, és ezt ígérik nekem is ezek az apró, zsenge hajtások. Imádom őket.
Tigi, azaz majdnem az összes kutyám úgy van vele, mint Pipic a csírával, hogy amit én eszek, az biztos finom, szóval simán megeszi a zellerszárat humusszal :D
Archie került sorra, igyekszem őket minden évszakban legalább egyszer megfürdetni. Lehetne többször is, mert rájuk fér, de ez a minimum. Nem szereti, de puha, fényes, illatos utána, viselje csak el szépen :D
Tigi nyers vacsija :)
2026.1.29.
Lányok reggelije. Ők otthon is kétszer esznek, így én is adok nekik reggel egy keveset, de szigorúan séta után.
Életképek a kozmiból, olyan aranyosak, imádom őket. ❤
2026.1.30.
Archie megint szerelmes :D Naponta többször képes szerelembe esni, ha éppen valami csinos szukát hoznak nekem szépülni :D
Én hol fogok aludni gyerekek????
2026.1.31.
Na ez a nap is izgalmasra sikeredett, de nem a jó értelemben. Elterveztük, hogy kimegyünk sétálni a kutyákkal, aztán megnézzük a fénykiállítást, vagy nem is tudom milyen néven futott már ez. Az este további részére pedig vacsorát és filmnézést terveztünk, szombat lévén.
Szóval elindultunk sétálni. Ahol egyszer csak látom Pipicen, hogy émelyeg, majd hány egyet de sugárban. Korábban akkor hányt így, amikor bélelzáródása volt, szóval eléggé pánikba estem elsőre. Siettünk vissza a kocsihoz, mert úgy voltam vele, hogy megitatom és ha az is kijön belőle, akkor megyünk orvoshoz. A séta folyamán nem hányt többször, és igazából nem is mutatta, hogy bármi baja lenne. De nem voltam nyugodt. Az autónál felhívtam az állatorvosunkat, már rendelési időn kívül voltunk, de felvette, mondta, hogy ha eszik, nem hány többször és jó az általános állapota, akkor vasárnap reggel szívesen megnézi, aznap már nem tudott visszamenni a rendelőbe. Ebben maradtunk, meg abban, hogy megbeszéltük melyik rendelő az ügyeletes Győrben. Abban maradtunk, hogy ha már elterveztük, megnézzük a kiállítást, mert sehova nem kellett menni érte, mellette le tudtunk parkolni, Pipic külön boxba került, hogy lássam, ha hány ameddig nem vagyunk az autónál.
Végigmentünk a parkon, gyönyörű volt egyébként, és máskor nagyon is tudtam volna élvezni, de persze Pipic nem hagyott nyugodni. Azért a fényszobrokat lefotóztuk, aztán siettünk vissza az autóhoz.
Visszamentünk a kocsihoz, Pipic teljesen jól érezte magát, hazamentünk, meg is etettem, de csak egy fél adag táppal, és figyeltem. Az is benne maradt. Itt már majdnem biztos voltam benne, hogy nem bélelzáródás, de az az egy hányás sem hagyott nyugodni. Mondtam Ádámnak engem nem érdekel mennyibe kerül, de vigyük be ügyeletre mert nem tudok nyugodtan aludni, ha nem tudom, hogy nincs nagy baj. Felhívtam az ügyeletes rendelőt, nagyon rendesek voltak, mert elvileg nem kellene ellátniuk nem saját ügyfeleket, de mondták, hogy menjünk nyugodtan.
Megvizsgálták nagyon alaposan Pipicet, "csak" bélgyulladása volt. Utólag raktam össze a képet, hogy a napokban nem volt olyan étvágya mint máskor, de betudtam annak, hogy sokat kap enni, mert nehéz a kondiját megtartani. Nem volt se hasmenés, se hányás előtte, ami miatt kellett volna erre gyanakodni, csak az ultrahang mutatta ki. Ami viszont meglepő infó volt számomra, az az, hogy a hólyagjában viszont homok volt. Megbeszéltük a kezelést, kapott infúziót, antibiotikumot, a homokra meg C vitamint kell szednie, aztán egy hónap múlva kontroll.
Édesem nem nagyon díjazza a rendelőket, túl sok emléke van már róluk, de okosan és hősiesen tűri az infúziót. Mondtam Ádámnak nekünk nem nagyon kell semmit tervezni, mert az tuti nem jön össze, jobb a spontán, vagy nem tudom. A lényeg az, hogy nincs nagy baj.
Este már így játszottunk, nem néz ki betegnek szerencsére, én meg legalább nyugodtabban alszom és nem azt figyelem egész éjjel, hogy hogy van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése